Somlóvecse története

Somlóvecsének, mint emberi településnek a története a rézkorba vezethető vissza. Ugyanis 1965-ben a Hajagos patak jobb partjának közelében a földből több őskori edénytöredék került elő.
E terület a római korban is lakott hely volt. Ezt bizonyítja, hogy a Cikátalji dűlő délnyugati részén, közel a Hajagos patak jobb partjához kb. 400 méter hosszúságú és 50 méter szélességű területen több római korból származó cserépedény töredéket találtak 1965-ben.
Az Árpádház királyainak uralkodása idején a település több más helységgel együtt (Vecse Vármegye) a győri püspök birtoka. Az itt lakó családfők a győri püspök egyházi (prediális) földbirtokai (telekkel) rendelkező, vagy földbirtok nélküli nemesei, aki az országot, vagy a püspökséget megtámadó ellenség megjelenése idején kötelesek voltak a győri püspök zászlója alatt hadba vonulni. Ezért a kötelezettségért nem adtak gabonatizedet, valamint a királyi kincstárnak adót nem fizettek.
Vecse, mint település először egy 1488-as okiratban tűnik fel. Ez az okirat egy adóösszeírás, amely Mátyás király 1487. augusztus 6.-án kiadott rendkívüli adóról szóló rendelkezésének végrehajtásáról túdósít. A rendkívüli adóról szóló rendelkezés kimondta, hogy ezen adó megfizetése az egytelkes és az egyházi nemesekre kötelezően vonatkozik. Ezért "Vechee", mint a győri püspök egyházi nemesi települése 5 arany forinttal adózott.
1549/1550-es - a Magyar kamara által elrendelt - országos rovásadó jegyzékben a település neve már nem "Vechee", hanem "Vecse" alakban jelenik meg.
1626-ban keletkezett " Regestum Praidalis Nobilium Eppatus Jauriens" című irat arról tudósít, hogy Vecse településen 10 birtokos mellett még 8 fő birtok (telek) nélküli egyházi nemes családfő lakik.
1696-ban " Nemes Vecse", mint a győri püspök egyházi nemeseinek települése csak "bor" adót fizetett.
I. Lipót király parancsára, a győri püspök megbízásából Mikos Ferenc győri kanonok 1698. június 6.-án érkezett Vecsére, amely "leányegyháza" volt a somlószöllősi plébániának. Jegyzőkönyvében erről így ír: " e helységnek kis templomocskája van szalmatetővel a falu közepén.....A lakott házak száma 9, benne 9 katolikus lélek, a többi nem katolikus."
Vecse rohamos fejlődése az 1700-as évek első felében következett be. Ugyanis 1771-ben a település egy evangélikus és egy katolikus iskolát tart fenn. 1785-ben már lakosainak száma 522 fő, akik három felekezethez tartoztak.
Az 1800-as évek közepén a lakosság száma csökkent. 1857-ben lakóinak száma 347 fő, a házak száma 85.
Az 1867-es Kiegyezés után a lakosság létszáma megnövekszik. 1869-ben lakóinak száma 484 fő, a lakóházak száma 81 darab.
Vecse település neve az 1898. évi 4,t.c. értelmében 1907. február 23.-ától "Somlóvecse" névre változott.
1910-ben a lakosság létszáma 505 fő, a házak száma 111 darab.
Az első és a második világháború között a lakosság száma csökkenést mutat. Például 1930-ban 433fő volt a népesség száma.
1945. március végén a Szovjet Hadsereg alakulatai a településen átvonultak. Harci cselekmény a községben nem történt.
1950. október 22-étől 1962 december 31-éig a községben önálló tanács működött. Központi rendelkezés alapján 1963. január 1.-étől több községgel együtt közös tanácsot hoztak létre Nagyalásony székhellyel. Jelenleg Somlóvecse Község Önkormányzata a Nagyalásonyi Körjegyzőséghez tartozik.